Rufusz - FSZSE 24:21 (10:10)
Előre össze szoktunk mosolyogni, ha kevesen, és szedett-vedett összeállításban vagyunk kénytelenek kiállni. Máig szép emlék a "csepeli csoda", az akkor erősnek számító Kandó legyőzése tán 7 mezőnyjátékossal és egy kapussal.
Ma is hasonló volt az alaphelyzet: Marlon és én kapuban, 3 beállós, két lövő, két irányító és Hozé, az egyszemélyes szélsősor. Aztán a bírók kiszúrták, amit én sajnos nem: Csalló Balázs sportorvosija lejárt, így az egyik leggólerősebb ember alapból kiesett. Viszont a veszélyérzet kiült a csapatra, olyan szorgalmasan melegített, gimnasztikázott mindenki, mint már régen.
Én kezdtem, talpig benicoflexezve, a szokásos FSZSE elleni jó formában bízva. Nem tudott nagy tempóval kezdeni az ellenfél, mi is hibázgattunk, de apránként lődöztük is a gólokat, így kiegyenlített maradt az állás. Sajnos több kétperces büntetésünk után az FSZSE elment 9:6-ra, még úgy is, hogy elégedett lehettem a védési hatékonyságommal. Ifjabb Keglót és a másik szélsőt is sikerült lenullázni, átlövésekből is volt simán leszedett. Viszont becsúszott egy csúnya mellényúlás is, ekkor lett három közte. Szerencsére a csapat javított, és agilis támadójátékkal Acsa révén a dudaszó pillanatában egyenlítettünk is.
Marlonnak nagy köszönet, szünet után is maradhattam, míg ő mezőnyjátékossá vedlett, ha esetleg valakit pihentetni kellene Benei Gabi piros lapja után. Köztudott azonban, hogy Árpi, Nemcsik Ati illetve Bakos sem küzd semmilyen erőnléti problémával, így vidáman vártuk a folytatást. Jó volt látni, hogy a sok csapástól és a helyenként fogalmatlan bíróktól csak még jobban összezárt a csapat, és ez a védekezésben szó szerint értendő volt. Pár hiba kivételével valósággal elnyomtuk az ellenfél támadásait, nagy blokkok, jó ütemű kilépések mellett Viktort is sikerült teljesen kivenni a beállós poszton. Csalló Zoli a jó támadójáték mellett ma védekezésben is nagyot nyújtott, és szerencsére én is álltam a sarat. Bár volt két kapitális hibám, ezt szélső- és beállós ziccerek fogásával sikerült ellensúlyozni. Többször elmehettünk volna 3-4 góllal, de ilyenkor rendre ziccert rontottunk, az FSZSE pedig 21:20-nál az egyenlítésért dobhatott hetest. Hosszú tánc után megfogtam a lövést, ami ezúttal nem pattant vissza az ellenfél kezébe, mint az első félidőben, támadásban pedig Árpi újabb emlékezetes lövéseivel bebiztosítottuk a győzelmet. Mindenki nagyon odatette magát, Nemcsik Ati kipattanók sorát szedte össze, Csalló Zoilról 2-3 embert állítottak ki. Hozé ma nem érezte Maszarek ritmusát (nehéz is persze :)), de fontos gólokat lőtt, Acsa és Bakos pedig igazi falként tornyosult középen.
Nagyon jó érzés volt ilyen körülmények közt is megverni a legtöbb húzóemberét felvonultató FSZSE-t, saccra 10-12 védésem lehetett, ami jó 35% körüli hatékonyságot jelent. A gyengébb tavasz után örültem, hogy aktívan kivehettem a részem egy győzelemből, ráadásul az öt kitűzött egyikéből.
Még három meccs van, amikre újabb nagy adag önbizalmat szerezve készülhetünk, remélhetőleg a mai mag mellett még 4-5 emberrel kiegészülve.
