Az ősszel vagy nem játszott ellenünk, vagy nem alkotott maradandót, mindenesetre most rendesen pótolt.

Ha jól emlékszem, Csalló B betöréses ziccere volt az első, amit letakart vállal, aztán jött a többi "felhozó" lövés. Az első Hozé szokásosnak mondható futtából suhintása volt, amit megspékelt utána egy szép megállással a rövid alsóban. Ha jól rémlik, ő volt a szezonban az első, akinek Hozé nem pattintott egyet sem a bokája mellé.

Amivel a legtöbb pontot gyűjtötte az ősz kapus, az a jobb láb következetes emelése. Mindegy volt, hogy Árpi balról jobbra futva húzta vissza, vagy Hozé próbált jobbról elugrani mellette, ez az egyszerű mozdulat legalább öt gólunkba került. Az első félidő vége felé az emelt láb helyére lepattintott ziccerek ültek Danitól és Árpádtól is.

Az egyenesre tartó átlövéseket is példásan szedegette le, még ha Almási Gabi durrantott is oda neki. Aztán mikor Csalló B görbiczes könyökkel a válla fölé b.szott (bocs, nem tudok rá jobb szót) egyet tízről, eltört benne valami. Ezt-azt még megfogott, de 45 percnél és -5-nél inkább fogta a táskát és kiment büfézni.

Az öreg titán még bukásában is méltóságteljes maradt.