Nem gondoltam volna, hogy pont most, de a Hamburgnak végül összejött - és Bitter is megfogott ezt-azt.
Aki nem látta a meccset, nézze vissza, iszonyat jó döntő volt. Nem mindig nagy játék, de igazi döntő.
A két félkegyelmű kommentátor végig kicsit szánakozva beszélt mind a Hamburgról, mind Bitterről, ezen a végén jót lehetett mulatni. Amikor valamelyik azt mondta a sokadik egyenlítésnél, hogy a "Hamburgnak nagy szíve van", azt hihettük, véletlenül a Balassagyarmat verekedte magát a Final Fourba, és hát nem hagyják magukat lemészárolni a Barca által. Ugyanígy élvezetes volt az aggódás a hamburgiak erőnléte miatt - végülis nem a Bundasligában edződnek minden héten. Egyébként meg a Hamburg is elmehet a pékbe, a Kiel öt éve egyedül kínlódik Rutenka aktuális spanyol csodacsapatai ellen, igazán korábban is besegíthettek volna :) Nagyon szép eredmény, kijárt nekik - meg korábban vártuk is tőlük, idén pont nem. Szép példa: ki gondolta volna, hogy Sterbik ellen épp a Hamburgban még jó meccset nem játszott Kraus lesz a nyerőember? Plusz öröm, hogy a Bitterrel, Jansennel, Henssel, Kraussal kiálló HSV sokkal inkább német BL-győztes, mint a vállaltan "nemzetietlen" Kiel.
És hát Bitter... önmagában az szép eredmény, hogy nem vallott szégyent a magasabban jegyzett Saric-Sterbik duóval szemben, mindezt 70 percig, egyedül. Kicsit esetlen, voltak reménytelen kísérletek, a lélekben Woodstocknál megragadt Juanin Garcia meg is firkálta néha - de amikor a végén a tutit lőtték a spanyolok, akkor Jogi szépen kirugdalta a labdákat. Pár momentum jól rávilágított, miért a Bitter név ragadt rám, és nem a Peric - a két kapufáról hálóba szerencsétlenkedett labdát esküszöm, megkönnyeztem. Örülök az embernek, súlyos sérülésből felépülve BL győzelemhez segítette a csapatát, ha nem is minden idők legnagyobb kapusteljesítményével, de becsületes, koncentrált munkával, saját árnyékán túllépve.
Szép elismerése ennek a FF legjobb kapusa cím, remélem, jövőre ugyanitt nézhetem a Sjöstrand elleni párbajt!
