Ezt is csak megugrottam, pont a régi csapatom ellen - igaz, nem a legacélosabb lövősorukkal szemben.
Annyira jól sikerült a bemelegítés, hogy annál fizikailag lehetetlen jobbat elképzelni az én szintemen. Így bizakodva vártam a kezdést, Máté a sérült ujjával továbbra is csak a lelki támaszra nyújtására szorítkozott, Vattay doktor várt bevetésre, ha rossz irányt vennének a dolgok. Szerencsére ment a védés, azt lehet mondani, tökéletesen megoldottam a feladatot, amit ez a meccs kívánt. Csalló B igényesebb átlövései közül azért illett volna többet fogni, illetve a kiélezett hosszú indításokat elrontottam. A szélsőknek viszont nem termett babér, a beálló ellen is volt egy szép ütemű kimozdulásom, és a két hetest is kivédtem, amit az első 40 percben ítéltek.
A számunkra tökéletes irányba csörgedező meccs utolsó 20 percét Geri védte, szépen leszedegetve az átlövéseket. Az elbámészkodó védelem sok ziccerrel örvendeztette meg, így több volt a kapott gól is, de a makulátlan hetesmérleget egy szép nyújtózással még megmentette reaktivált elődöm. Jó kis meccs volt, mindenki pozitív érzéssel jöhetett le a pályáról, én pedig ezúttal egy korrekt teljesítményt tettem le, szemben az elmúlt három Rufusz elleni alkalom félig-meddig suta szereplésével. A statisztika 14/20 (70%), ami a vendégek poszt szerinti összetétele miatt azért felfelé torzít.
Nade akkor is :)