Rég élveztem már meccsünket ennyire, pedig ma alig tíz percet voltam pályán.

Ami a legfontosabb: 29-22-re vertük a szezon második felében nagyon erős BRSE-t, és magabiztos, fegyelmezett, dinamikus játékkal és sikerélménnyel zártuk le az egyébként halvány őszi fordulót.

Kapusposzton Varga Gabi egyszerűen brillírozott, nehéz másképp leírni a teljesítményét. Kezdetektől fogva megvoltak a rettegett Dr. Szabó átlövései, ráadásul magabiztosan, volt, amit két kézzel ütött ki. A szélsőket is kézben tartotta, a jobbkezes jobbszélső hamar fel is adta, de az egyébként jó kezű és gólerős balszélső sem tudott mit kezdeni vele. Nyújtott kézzel védett felső, lábéllel eltérített cunder, minden volt. Eztán jöttek az izomból rövidre húzott próbálkozások, ezeknél pedig egy kivétellel szó szerint oktatott Marlon. Egyedül a hetesekkel nem boldogult, azokat magabiztosan vágta a kapufa mellé Szabó. A meccs fénypontjaként viszont visszavágott neki Gabi, 100% tiszta ziccernél a balról felkanyarodó lövőnek feladta a rövidet, legalább a kapu felét, majd sterbikes lábmozdulattal felrúgta a labdát a plafonig. Nagyon kellett a győzelemhez egy ilyen bravúros kapusteljesítmény.

A galamblelkű Marlon az utolsó tíz percre még cserét is kért, pedig már olyan nyugodtan szemlélődtem a padról. Kissé hidegen ugyan, de bedöcögtem, majd az első lövésnél a felsőlécről lábamra pattanó labda a hálóba is csorgott. Igyekeztem nem tudomást venni a baljós előjeltől, eztán megfogtam két lövést, amibe belefújtak, egy újabb heteset nem sikerült fogni, majd térden lőttek, és a jobbszélsőt is letakartam. Sajnos bevédtem egy elég gyatra átlövést, de aztán sikerült végre egy hetest kifogni, amire azért vagyok büszke, mert a soha nem használt, két lábbal felugrós-kézszéttárós figurát vettem elő az addigi hetesekre alapozva, és meg is akadt a csuklómban. így, ha jól emlékszem, 3/8, 37,5 százalékkal zártam, de inkább Gabiét kellett volna számolni.

A csapat egyébként nagyon nagy volt, támadásban több jó egyéni teljesítménnyel, védekezésben csak ritka hibákkal, viszont sok ütközéssel és harccal. Nem lehet azt várni, hogy minden ellenféllel szemben ezt nyújtsuk, de ha csak a meccseink felén hasonlót hoznánk, nem hét, hanem 10-12 pontunk lenne most.

Azt hittem, zavarna, ha nem cserélnek be, de ma egyszerűen jó volt a padon ülni, buzdítani és azt látni, hogy minden működik. Csalló Zolinak meg jobbulást, kár lenne, ha nem emlékezne erre a győzelemre :)