A nagy arányú győzelem mellett a MÖSE-meccsre kitűzött egyéni célokat is sikerült megvalósítani.
Kezdés előtt néhány alapvetést lefektettünk Janival, a szélek ellen a Soroksár-meccshez hasonló fegyelmezettségre, az átlövésekben több proaktivitásra és a hosszú egyenes lövések hárítására volt szükség. Én szerettem volna még kihasználni, hogy a MÖSE leindítható, és a hosszú passzokat meccshelyzetben gyakorolni.
Villámrajtot vettünk támadásban, és a védekezés is jól indult, sokáig alig jött lövés a kapura. Mikor aztán belelendült az ellenfél, az első lövésekből keveset fogtam. Az előre megbeszélt taktikán annyiban kellett módosítani, hogy Abdul inkább a visszahúzottat kereste, ezekbe érdemes volt belemozdulni. A többi átlövőt is sikerült hamar megszelidíteni, amiben a védelem oroszlánrészt vállalt. A szélekről egy buzgó próbálkozó volt, de az egyszerű beleállás hatásosnak bizonyult ellene, szélről nem is lőtt gólt a MÖSE egész meccsen. A beállókat elvétve sikerült megjátszaniuk, de a ziccerek védése jól ment. Ugyanez igaz a hetesekre is, ha jól emlékszem, ötből hármat védtem és egy kapufa lett. Éles indításból, ahol volt visszafutó, 3-4 lehetett, ebből egyet rontottam. Az üresen meginduló csapattársakat ezen kívül még 3-4-szer sikerült megtalálni. Ami mehetett volna jobban, az a fej közelébe érkező közbelövések, ebből átcsúszott vagy kettő.
A MÖSE két legjobb góllövője összesen hat találatig jutott, a viszonylag nehezebb feladatokat így sikeresen megoldottuk. A többiek lövőereje és repertoárja kevésbé mérvadó, így a meccs inkább a kötelező védések, mozgások gyakorlására volt jó alkalom, és ezt az előzetesen megbeszéltek betartásával ki is tudtam használni.
Statisztika:
1. félidő: 14/22, 64%
2. félidő: 7/17, 41%
Összesen: 21/39, 54%
