...mit der Nummer Eins...

Törperős bekopogtat Törpapához:

- Törpapa, kitaláltam egy új mutatványt, itt ez a kalapács, fogd meg és csapj a fejemre amekkorát csak bírsz!

- De Törperős, hisz ez őrültség, bele is halhatsz!

- Ne aggódj Törpapa, minden rendben lesz, ez a mutatvány része.

Törpapa megvonja a vállát és irgalmatlanul fejbevágja Törperőst. Az összeesik, két év kóma, egy év amíg megtanul beszélni, egy amíg újra járni, aztán 5 év múlva ismét bekopogtat Törpapához:

- Tádámm!

Ha jól számolom, hat év után ismét a Rufuszban, bő egy évvel az utolsó meccsem után, Budapest Heroes - Rufusz 19:23, 12 védés (39%).

csak hogy el ne felejtsem

MÖSE: 11/23 48%

Rufusz: nem védtem

Rév: 11/29 38%

Emericus: 19/37 51%

Kimaradt a Zrínyi-meccs, ahol jól védtem, a legtanulságosabb az volt, ahogy a reggeli tompaság és a kimondottan fogalmatlan melegítés után bedolgoztam magam a meccsbe, szigorúan az egyenesekkel. Jó kis tudatos teljesítmény volt, viszont tavalyhoz képest visszamerevedtem, a lenti labdákra inkább csak odazuhanok, kicsúszás szóba se kerül. Kis szerencsével kimagasló nap lehetett volna, így csak 13/32, 41% - ha jól emlékszem... ezért kell felírni!!!

Tegnap edig Lakóhely az Újlak-utcában, kedvenc csarnokom most sem hagyott cserben, korrekt teljesítmény nagy bravúrok nélkül, 10/20 a totál, ha kiveszek pár fogalmatlan kísérletet, 7/17, 41% a "tisztított" eredmény.

Néha jól esik úgy a kapuba állni, hogy a legkevsébé sem tart az ember az ellenféltől. A mi osztályunkban ezt azért ritkán érzem, a Hort II. játékosaival szemben viszont totális önbizalommal védhettem. Az első negyed óra jól is sikerült (9/12), a vége meg olyan bulimeccsesen (2/11). 

11/23, 48%

Az ötödik percben azt gondoltam, ez egy jó nap lesz. A tizedikben, hogy na, milyen jól megy. A harmincadikban, hogy lehet, ezt valamelyik mezőnyjátékos is megoldotta volna így.

Valósággal legázoltuk a Soroksárt, a 25. perc környékén lőtték az első góljukat. Vérszegény átlövéseket engedett csak a védelmünk, a kapura is alig tudtak nézni vendéglátóink. Ezeket leszedegettem, sőt, utána egy hetest is szépen kirúgtam, végül a korona egy beálló-ziccer védése volt, ahol a lábamról a félpályán induló Szemi elé pattant a labda, gólpassz. Ahogy Fauszt Andris apukájának szállóigévé vált mondása szól: ennek nem volt sportértéke.

9/11, 82%

így csinálják a profik:

Egy példa arra, miért kell az élsport, a példaképek. Jövünk haza Andrissal a Veszprém-PSG-ről tavasszal, és azon elmélkedünk, milyen jó is egy ilyen helyi közösséget megmozgató, kézilabda-kultúrát évtizedek óta építő egyesület, mint a Veszprém. A nagy hümmögésből egyszer csak gondolat születik: miért nem próbálunk meg mi is valamit csinálni? Ez az a pont, ahol a legtöbb nagy ötlet meg is áll a képzelgés szintjén, de itt most lett folytatás.

Legyűrtük az FSZSE-t (24:21), az első negyed órában védtem, sajnos végig a rossz lábamon állva. Nem tudom, mitől van, pár hete kezdődött. Egyszer mellbelőttek, egy talpról közbelövést lefüleltem, de sem a betörések, dem a hetesek nem mentek. Máté már jobb formában volt, és a védekezésünk is javult idővel. Én meg elüldögéltem a padon, Pályi Andris szerint nem túl motiválóan, dehát mit tegyek? A saját performanszom nem nyűgözött le, a csapatért pedig inkább aggódni lehetett, mint lelkesedni a látottak miatt.

2/9, 22%

kézis szempontból nem volt unalmas a nyár: a júliusi megyeválogatott-tornán legjobb kapusnak választottak (beérett a 10 év munka :)), Simontornyáról elhoztuk a kupát, és ott is egész tisztességesen fogtam, belevágtam a tudományos sporttáplálkozásba, közben pedig alapítottunk egy új csapatot Andrissal - erről majd egy másik posztban.

kicsit régi a videó, de a Szeged EHF-kupagyőzelmével felértékelődött Beutler újabb parádéja (1:21-nél)

A Hamburger Abendblatt szerint Bitter iránt élénken érdeklődik a Kiel.

http://www.abendblatt.de/sport/article128024339

Niklast többek között az 1:20-nál látható megmozdulások miatt szeretjük.

Ma olyan védéseket mutattam be a Rév ellen, amelyekről nem is tudtam, hogy képes vagyok rájuk.

Ezt is csak megugrottam, pont a régi csapatom ellen - igaz, nem a legacélosabb lövősorukkal szemben.

Tizenhattal vertük a MÖSE-t, és még sör se volt. Máté sérülése miatt végig én védtem, az előre lefutott meccseket jellemző hanyag és lusta védés minden tünetét felvonultatva. Egyszer még kapura is dobtam, ami igazán nem szokásom, vissza is ért mondjuk a kolléga rá.

Tényleg csak a történeti hűség kedvéért: 14/35, 40%

Rangadóhoz méltó, jó védést mutatott be a kapustrió, méltó ellenfelei voltunk Gyapinak. Annyira nem voltunk jók, hogy elbizonytalanítsuk a vendégeket, mire 2-3 védés után megremeghetett volna a kéz, mindig jött egy gól, ami extra teljesítménnyel védhető lett volna - és ekkor a PSK is fellélegzett, hogy hát nincs itt nagy baj. Önző módon megint csak magamat számoltam, de ezúttal a statisztika tényleg mindegy (8/22, 36%): a szezon fénypontján, a legnehezebb ellenféllel szemben elmaradt a nagy dobás, csak a "de jók voltak a kapusaik, amúgy 10 lett volna" típusú kommentek jutottak.

Magam részéről ezt a teljesítményt bármikor elfogadnám, de ezeken a rangadókon ez még mindig egy szinttel kevesebb a szükségesnél. KRSE - PSK 20:25.

Hobbi ide vagy oda, nehéz feldolgozni, ha viszonylag sok energiabefektetéssel az ember teljesítménye egy fos.

Rövid poszt, mert késő van és holnap újra svájci túra...

Nem kezdett rosszul Máté a Zrínyi ellen, kis meccs eleji rozsdásság volt talán, semmi vészes. Ezért lepődtem meg, amikor előttem termett, hogy most azonnal álljak be (10. perc).

Szokásomtól eltérően hajnalig tartó tánccal és igen sok búzasörrel ünnepeltem a meccs előtti szombatot. Ám a védésre ez váratlan hatással volt.

Egy erős meccs mindig jókor jön, de így a téli szünet előtt különösen - kellemes hangulatban lehet pihenőre vonulni.

Amíg a koncentráció tart, addig egész jó. Bár ennek fenntartása az én dolgom lenne, a legtöbbet mégis az ellenfél tudna tenni érte.

Amikor pár éve a Ciudad a cserecsapattal jött bohóckodni Veszprémbe, jópofa viccnek tűnt, hogy Aguinagaldéval lövették a hetest. Most Bogdan Wenta gondolta úgy, hogy ennél jobb ötlet a világon sincs -1-nél, 5 másodperccel a vége előtt. Az eredmény az alábbi videón, őszintén remélem, hogy Kasper Hvidt (47% a meccsen) soha, de soha nem fog visszavonulni.

Ha már a lövés nem ment be, ez az ibériai jegesmedve legalább egy Mortal Kombatos mozdulattal derékban kettétörte szegényt.

Ígérem, utolsó hír Sjöstrand fogadásairól, de a héten nyert még 240.000 €-t lóversenyen. Ha már védeni nem tud, legalább mákja legyen :)